Ez egy nagyon személyes, és egyben nagyon rövid történet arról, hogy miért kívánom magam polgármesterjelöltként megmérettetni a június 9-i önkormányzati választáson Farmoson.
2019. szeptemberében a keresztlányomat vittem el táncórára a kis iskolába.
Hirtelen tíz évet utaztam vissza az időben, keleti irányba pedig háromezer kilométert a háború sújtotta Grúziába. Az ottani menekülttáborok körülményeit idézte fel számomra a kis iskola mellékhelyisége, öltözője és tornaterme.
Ekkor mozdult meg bennem, hogy tenni kell valamit azért, hogy választott otthonomban emberhez méltóbb környezetben tudjunk élni.
Ekkor néztem először alaposabban körül, immár kisgyermekes apukaként is, hogy hova is hozott engem a családalapítás.
Addig szinte csak a futó vállalkozással, a pénzkeresettel voltam elfoglalva és az motivált, hogy a feleségem ne fővárosi anyukaként a játszótéren élje az életét a kislányunkkal, hanem gyermekünk valódi természetközeli élményeket szerezzen.
Azt találtam – és ezt most is így gondolom – hogy egy Pest megye keleti részén fekvő település emberhez méltóbb körülményeket kell biztosítson mind
– az iskolai körülmények
– a közlekedés
– mind a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés
– mind a vagyonbiztonság, és a tulajdonunk értékének megőrzése
– a piaci kereskedés
– közterület használat
– a parkolás
– és a békés egymás mellett élés szabályainak betartása és betartatása ügyében.
Nyilvánvalóan a sor nem teljes.
Ezért gondoltam azt akkor 2019-ben, hogy jelöltetem magam képviselőnek. Ez a gondolatom a mai napig érvényes és kiegészült azzal, hogy választott vezető tisztségviselőként, polgármesterként is megmérettessem magam a 2024. évi választásokon.